Meyer, Stephenie - Twilight - Alkonyat

"Mersz szeretni? Az életed árán is? Forks fölött mindig felhős az ég. Bella Swan, az érzékeny, zárkózott lány afféle önkéntes száműzetésre ítéli magát, amikor ide költözik apjához. Bella alapjáraton is mágnesként vonzza a bajt, ezúttal azonban nem csak a „mindennapi” csetlések-botlások fenyegetik. Hanem Ő… Ő, akinek aranyszín szeme van, titokzatos, szeszélyes, kiszámíthatatlan, félelmet keltő és biztonságot sugárzó. Ő, akit Edwardnak hívnak, mint valami ódivatú regény hősét. Ő, aki megmenti az életét. Ő, aki mégis a legnagyobb veszélyt jelenti Bella számára. Az indián rezervátumban furcsa, félelmetes mesék keringenek. És egy nap a legenda megelevenedik… "

Először a húgomtól hallottam a filmről. Nagyon imádta. Egyszerűen másról sem birt beszélni. Aztán elolvasta a könyvet is, még nagyobb révület.. Ki nem eresztette a kezéből egy pillanatra sem. Szerintem vagy 3x olvasta legalább. (ahhoz képest, hogy régen egyszerűen belehalt, ha valamit el kellett olvasni.. :D) Már ekkor elgondolkodtam rajt, hogy el kéne olvasni a könyvet..
A filmet hamarosan meg is néztem, bár kissé idegekedtem tőle, mivel a vápiros dolgok nem tartoznak a kedvenceim közé (általában rémálmok követik az efféle filmeket - persze most sem volt máshogy - nem röhögni, a darabolós gyilkosos filmektől speciel teljesen jól alszom :D) aztán helen bejegyzését látva úgy döntöttem belevágok. Kifacsartam a húgom kezéből a könyvet (némi túlzással :D) és nekiálltam olvasni. Az elején annyit állapitottam meg, hogy remek stilusa van a könyvnek, de nem értem, hogy miért voltak annyira elragadtatva tőle az emberek. Miután ezt megbeszéltem a húgommal, aznap este egyszerűen képtelen voltam letenni a könyvet. Kényszeritenem kellet magamat, hogy aludjak (ismét rémálmoimádtam k, éjjen) aztán másnap vagy utánna levő nap nem is tudom sikeresen kiolvastam a könyvet. Mit mondhatnék.. Imádtam!! :) És ahogy helen igen jól megfogalmazta: méég!! :)